Az intelligencia hosszabb távú kapcsolatokat eredményez?

Olvasott már valaki cikket arról, mi kell ahhoz, hogy hosszú távon meg tudjuk tartani partnerünket? Ezekben a cikkekben a szerzők általában felsorolnak jónéhány pozitív tulajdonságot, mint például empátia, megértés, elfogadás, türelem stb. A sikeres emberek tudják, hogy a legtöbb tulajdonság kifejleszthető. Tételezzük fel, hogy azt nevezzük intelligens embernek, akinek logikai és érzelmi intelligenciája egyaránt magas, és könnyebben képesek pozitív tulajdonságokat kifejleszteni, elsajátítani, valamint hosszú távon megtartani, a tulajdonságot és a párt egyaránt. E szerint az elmélet szerint, ha két intelligens ember talál egymásra, ők nagyobb valószínűséggel maradnak együtt életük végéig? Vagyis az intelligens emberek hosszabb távú kapcsolatok kialakítására képesek?

Részben igen, és részben nem a válasz.

Nézzük meg, miért “igen” a válasz.

Szeretik a változást. Sokan bizony félnek a változástól, pedig minden előrehaladás egy változással kezdődik. A testedben a sejtek is folyamatosan változnak az életed során, ahogy fejlődsz, ahogy öregszel. A változás olykor nagyon nehéz, és elviselhetetlen, de legtöbbször a rossz-része sokkal kevésbé rossz összességében, mint amekkora méretű jó dolog fogja azt követni.
Képesek és hajlandóak tenni. Vagyis félreteszik az önsajnálatot, a struccpolitikát, ehelyett inkább megoldásokat keresnek problémáikra, amikhez megoldandó feladatként állnak hozzá, legyen szór bármekkora gondról.
Belátják ha hibáznak, és igyekeznek többször nem elkövetni. Nehéz a hibákat beismerni? Miért? Hiszen oly sok ember hibázik, még a legjobbak is. Elsőre talán a legnehezebb, de idővel nagyon könnyen és egyszerűen hozzá lehet szokni, ami pedig felelősséget és felnőttséget eredményez.
Több emberismerettel rendelkeznek. Nem is több, inkább magasabb szintű. Hiszen attól nem lesz valaki jó emberismerő, hogy sok mindenkit ismer. Attól lesz valaki jó emberismerő, ha megfigyel, következtet, kérdez, megismeri a miérteket és mozgatórugókat.

Nézzük meg, miért a “nem” a válasz.

Túlgondolkodják. Aki intelligens, gyakran túlzásba viszi a tudását. Vagyis olyan részleteket is figyelembe vesz, ami a másik félnek nem is számít, sőt eszébe sem jutott. Ettől nem feltétlenül alakul ki veszekedés, de kapcsolatromboló, negatív gondolatok ellephetik a fejüket.
Túlversenyzik. Néha az okosok a legokosabbak akarnak lenni, ezért a saját partnerükkel is versenyeznek. A párkapcsolat pedig nem a legyőzésről, hanem egymás támogatásáról szól.
Képtelenek az egyszerű megközelítésre. Legtöbbször a kérdéseinkre a válasz a lábunk előtt hever, éppen hogy csak nem esünk el benne. Aki sokat tud, nem látja az erdőtől a fát. ツ